A kávé történelme az 1400-as évek végéig

kavetortenete.jpg

Bizony, a kávénak is van történelme. Nem is akármilyen. Ha végignézzük a történteket, kirajzolódik, hogyan jutott el ez az ital a mai közkedvelt státuszához és milyen viszontagságokon keresztül. Igazi dokumentumfilmbe illő story.

600

 

Mekkában, és Kairóban egy Ibrik nevű tálban már tudtak kávét főzni, ám mivel ez az ital a kávécserje megpörköletlen cseresznyéjéből készült, még nagyon gyenge volt.

700

 

A kávé a Vörös-tenger környékén is elterjedt.

850

 

A híres író, Homer utalt egy fekete, és keserű italra, amely kiválóan segít az embereknek legyőzni az alvás iránti vágyat. Ez az utalás szerepel még pár arab legendában is ebből az időszakból.

900

 

A híres arab orvos, Rhazes volt az első, aki írt a kávéról, amikor említést tett róla az orvosi enciklopédiájában, de ő a kávét még bunchum-nak hívta.

rhazes.JPG

Muhammad ibn Zakariya ar-Razi (Rhazes)

1000

 

Egy muszlim filozófus, és orvos, akit Avicenna Bukharának hívtak, leírta a kávé orvosi tulajdonságait, ő is bunchum-ként említetve az italt.

1100

 

Az első kávécserjéket termesztik az Arab-félszigeten, miután az arab kereskedők magukkal vitték a kávét a hazájukba. Az arabok „qahwának” nevezték a kávét, és úgy fogyasztották, hogy a zöld kávészemeket összezúzták, majd a forrásban lévő vízbe helyezték őket. Később ők voltak azok, akik elkezdték pörkölni a kávét, kiemelve ezzel az ital aromáját, és ízét. A „qahwa” szó azt jelenti: ami megakadályozza az alvást.

1200

 

A kávé eljut Törökországba is, és ez lett az a hely, ahol először fejtették le a gyümölcs héját, és húsát a magról, hogy aztán a kávészemeket agyag, vagy fém edényeken pörköljék meg. A megpörkölt kávészemeket összezúzták, majd forrásban lévő vízbe helyezték őket. A kávét a zaccal együtt fogyasztották.

torok-kave.jpg

Az 1200-as évek

 

Az arab falvakban a kávéházakat „qahveh kanehnak” hívták, ezek a házak a kávéfogyasztás mellet beszélgetéseknek, üzleti tárgyalásoknak, és más tevékenységeknek is helyet adtak. A helyi uralkodók úgy vélték, ezek a gyülekezések fenyegetést jelentenek rájuk nézve, úgyhogy elkezdtek korlátozásokat kiróni rájuk, ám minden próbálkozás ellenére a kávéházak népszerűsége nőttön-nőtt, és hamarosan átlagos jelenséggé váltak a falukban. Az otthoni kávéfogyasztás hagyománya is egyre elterjedtebbé vált.

kavehaz-kozepkor.jpg

Qahveh kaneh 

1350

 

A kávé új fazekas ágazatot hozott létre Törökországban, Egyiptomban, és Perzsiában - ezek az edények kinézetre már hasonlítottak a mai kávéscsészékre.

Az 1300-as évek

 

Eddig az arabok Etiópiára voltak szorulva, mint kávéforrásra, de a XII. század alatt elkezdték átcsempészni a cserjéket arról a környékről, és elkezdték termeszteni azon a területen, amelyet ma Jemenként ismerünk.

jemen-xiii-szazad-kavebolt.jpg

Jemeni kávépiac

1400-1475

 

A kávécserjék művelése elterjedt Jemenben.

1438

 

Feltalálták a fűszerőrlőt, amelyet később a pörkölt kávé őrléséhez is használtak.

1450

 

A XV. század közepe táján keletkezett a történelem első hiteles bizonyítéka a kávéfogyasztásra, Jemenben, egy szufi rendházban.

A kávéfogyasztás szokása ekkor már teljesen elterjedt Etiópiában, Egyiptomban, és Jemenben is, ahol először pörkölték meg a kávé magját. A kávézás szokása a XVI.-ik századra már elérte a Közel-Keletet, Törökországot, Perzsiát, és egész Észak-Afrikát.

(Jóval később a kávé nem csak a muszlim területekre korlátozódott, hanem elérte Olaszországot is, majd egész Európát meghódította. A Hollandok aztán elvitték a kávét Kelet-Indiába, és Amerikába.)

Perzsiában, és Törökországban egy pörköléshez egy kör alakú tányért használtak, amely fémből, vagy agyagból készült. Ez egy parázstartó fölött helyezkedett el, amelyben még égő parazsat tároltak.

A pörkölő tányérok átmérője nagyjából 5 hüvelyk volt, enyhén homorú, és nagyon kicsi lyukak voltak benne. Voltak olyan parázstartók is, melyek lábakon álltak, és gazdag díszítés ékesítette őket.

 

1453

 

A törökök elvitték a kávét Konstantinápoly virágzó központjába. Az italt gyakran fűszerekkel gazdagították, például kárdámommal, ánizzsal, szegfűszeggel, vagy fahéjjal.

Egy muszlim vallástudós, akit Gemaleddin sejknek hívtak, elutazott Abesszíniába, ahol először kóstolta meg a kávét, amely annyira ízlett neki, hogy mindjárt jóváhagyatta Félix-Arábiában (ez egy északi félsziget, amely Jemenhez tartozik).

A kávé hamarosan elért Mekkába, ahol szintén építettek kávéházakat, amelyeket Kaveh Kanes neveztek. Ezek remek találkozóhelyek voltak, ahol az emberek énekelhettek, vallásos beszélgetéseket folytathattak, és történeteket mesélhettek egymásnak.

tortenetmeselo-az-ottoman-birodalom-egy-kavehazaban.png

Kávéházi mesélő

1475

 

Megnyílt a világ első kávéboltja. Az üzlet Konstantinápolyban volt, és a törökök üzemeltették. A neve Kiva Han volt.

Érdekesség, hogy a török törvény megengedte a nőknek, hogy elváljanak a férjüktől, ha az nem adta meg nekik a napi kávéadagjukat.

kaveivo-asszonyok.jpg

1475-1500

 

A kávé egyre népszerűbbé vált Mekkában, Medinában, és egész Arábiában. A kávéfogyasztás már nem számított akkora luxusnak, szokássá vált, amihez talán az is hozzájárult, hogy a Korán tiltja az alkohol fogyasztását - bár voltak, akik úgy vélték, a kávé is kihágásnak számít az iszlámban.

Következő rész:

A kávé történelme 1500-tól 100 évig

A kávé történelme 1600-1650

A kávé történelme 1650-1700

A kávé történelme 1700-1750 között

A kávé történelme 1750-1800

A kávé történelme 1800-1850

A kávé történelme 1850-1900

A kávé történelme 1900-1950

A kávé történelme 1950-től mondjuk napjainkig

Rövidesen folytatjuk! Ha kíváncsi vagy rá, kérjük iratkozz fel a blog követői közé!